Ha egy háromszoros GP500-as világbajnok be van tojva egy motortól, akkor az a gép igazi alattomos szörnyeteg kell legyen. A kétütemű Yamaha TZ750 blokkal felszerelt dirt track versenymotor ilyen volt. és most elkészült modern utódja, az R1 Street Tracker.

Idősebb Kenny Roberts annak idején az Egyesült Államok dirt track bajnokságban aratta első komoly sikereit. A salakmotorozáshoz hasonló szakágban (a dirt track szó szerint piszkos, salakos pályát jelent) 1973-ban és ‘74-ben is bajnoki címet szerzett, mégpedig úgy, hogy Yamahája gyengébb volt a rivális Harley-Davidsonoknál. A hangvillások 1975-ben úgy próbáltak javítani a helyzeten, hogy betuszkolták a gyorsasági TZ750 kétütemű négyhengeresét a dirt track vázba. El lehet képzelni, mit művelt ez a 125 lovas, kihegyezett erőforrás a laza talajú pályán!

Az egymérföldes indianapolisi dirt track oválon 240 km/h-t ért el az egyenesben, és mivel fék nem volt rajta, csak a gép keresztbe csúsztatásával lehetett lelassítani annyira, hogy bevegye a kanyart. King Kenny a 25 körös verseny utolsó rundjában előzte meg a Harley-kat, karrierje egyik legemlékezetesebb győzelmét aratva, de az Amerikai Motorkerékpáros Szövetség, az AMA ezt követőn betiltotta az ilyen brutális gépeket: egyszerűen életveszélyesek voltak.

Most, 34 évvel később elkészült a bestia szellemi örököse, a Yamaha R1 Street Tracker, adta hírül a The Kneeslider motoros blog. Nem, a gyári mérnökök nem vállakoztak még egyszer ekkora őrültségre, dr. Frankenstein szerepét ezúttal egy kaliforniai tuningcég, a Gregg’s Customs vállalta magára. Az alapot a 2009-es, V4-hangú R1 adta, de csak a vázat, a blokkot és az első teleszkópokat hagyták meg (majdnem) eredeti állapotban. A gyönyörűen polírozott alumínium hídvázhoz hátul a Gregg’s saját készítésű, egyoldali, térhálós lengőkarja csatlakozik. Nem vagyunk biztosak benne, hogy ez elég merev lenne a 200 feletti drifteléshez, de hogy jól néz ki, az biztos.

A minimalista farrészt titáncsövekből álló segédváz tartja, a tankidom első felét eltüntették, az egyedi kerekek úgy 19-20 colosak lehetnek. A hagyományos Yamaha-versenyfényezés természetesen a hírhedt elődöt idézi. Mivel elvileg utcai motorról van szó, fényszórót szereltek az első rajtszámtáblába. A Street Tracker lovasa széles krosszkormányt markolva küzdhet az életben maradásért, esélyeit javítja, hogy Kenny gépével szemben ezen legalább van fék: a bal oldalon meghagyták az R1-es 310 mm átmérőjű tárcsáját és hatdugattyús, radiális féknyergét.

Mivel Amerikában vagyunk, a moci természetesen eladó, nem akarják valamelyik múzeumnak adományozni, esetleg holmi szentimentális okokból megtartani. A Gregg’s Customs 40 ezer dollárt (nagyjából 7,7 millió forintot) kér érte �" ilyen piszkos munkáért nem is olyan nagy összeg!