Sziasztok!
Mit tesz Isten, unalmamban belefogtam a Kis Sárkány átkonvertálásába, Silver Dragonná.
Ha nem bánjátok, időnként tájékoztatom a nagyérdeműt, az elképzeléseimről és a munka menetéről, a pillanatnyi állapotáról.
Ha valaki nagyon ellene van, akkor az majd biztos jelzi....
Na az első kép az originált állapotokat mutatja.


































Nem csúnya ez így sem, de az idő vasfoga, és a kezeim között töltött két szezon némileg megviselte szegény párát. Azt hiszem erről pont Nektek nem kell túl sokat mesélnem. Mert hát voltak események.
Szóval a tervek. Nagy vonalakban. Hátsó ülés le! Mennie kell! Helyette, gusztusos, áramvonalas, üvegszálas dobozt képeltem. A hátsó sárvédő kicserélődik, egy új üvegszálas, egyedi darabra, és ehhez kapcsolódik majd a sárvédő ívét követő két, szintén egyedi, üvegszálas oldaldoboz. Ez a pillanatnyi terv.  Már most nagyon úgy néz ki, hogy a kipufogóhoz is hozzá kell nyúlni, hogy legyen elég hely.





































Kezdődik a boncolás. :o))) Ez mondjuk másra is jó volt. Olyan részek láttak napvilágot, és mosószeres rongyot, amik eddig még talán sosem. Idén biztos nem.





































Némi szerelgetés, takarítás után, az első vázlat a sárvédő leendő ívére. Az egészben az volt a számomra a legmeglepőbb, hogy semmihez nem nyúltam a motor alkatrészei közül, csak a burkolatokat szedtem le, és mégis úgy néz ki, mintha a fele hiányozna. Apám meg is kérdezte, hogy lesz e még ebből motor valaha. Pedig ez így még teljesen guruló képes. Mindenesetre, azt már látom, hogy nagyon fogom rágni a Gyugyu füleit, az ülés formája miatt.





































Na Ilyen közelről. Szépen egymás mellé fogom helyezni a hugarocell lapokat és a végén majd ezt használom mintának. A váznyúlvány fogja tartani a középső dobozt, és saválló csőből a sárvédő ívét követve tovább fog menni, egyrészt, hogy lejjebb is meglehessen fogatni a sárvédőt, másrészt, felpolírozva ez a rész fogja alkotni, a hátsó rácsot.
Remélem szurkoltok nekem, és ha valami miatt nem sikerülne, nem kell másik államba költöznöm a zrikálás miatt. Azért az utóbbira nem nem vennék mérget....
Ispán

2010. 01. 21.

A Projekt Folytatódik

A  Pepe javaslatára, itt folytatom blogként a történetet.
Összegyűjtöttem a fórumra eddig feltett képeket és pótolom, hogy itt is meglegyen.





































Ez volt az első. Itt látszik a hungarocell tömb összeragasztva. Jegyzem ez üreges, hogy feltudjam úgy is tenni, a helyére, hogy a kereket nem szedem le.





































Ez a második. Itt került kialakításra csiszolással a külső ív egy sablon, és némi csiszoló papír segítségével. Ez eléggé aprólékos, és igen koszos munka volt. :o)





































Itt ragasztottam fel az oldalsó paneleket.





































Ez már az eredményt mutatja. Már látszik, hogy mi az elképzelés... Jöhet a végső forma, és az illesztgetés.

































Ez lett a minta végső formája. Ez már kész a gyantázásra. Egy kicsit szobrász munka. Azzal a kitétellel, hogy minden húzást a csiszoló papírral meg kell gondolni, mert hirtelen nagyon sokat lehet lekapni a hungarocellből, és kicsit nehéz vissza pótolni.





































Felkerült az első gyanta réteg. Ide másolom, amit a fórumban erről írtam.
A művelet maga az úgy néz ki, a Styrosafe-nek nevezett gyantát (ez az amelyik nem bántja a hungarocellt) valami kidobásra érett ecsettel szépen fel kell vinni a mintára, és közben az üvegpaplanból (nem szövet) tépett (nem vágott, hogy szálas legyen a széle) kisebb darabokat az ecsettel rá kell masszírozni a mintára és alaposan át kell itatni a gyantával. Az átitatás nagyon fontos, mert ettől lazulnak fel a paplan szálai és lehet őket rásimogatni a formára. Ügyelni kell arra is, hogy a levegőt ki nyomkodjuk alóla. Az ember elkezdi az egyik végén és szépen egymás mellé, kis átfedéssel felrakja a paplan darabokat, és az ecsettel jól betunkolja gyantával. Kb. Ennyi.
Kell rá még egy Styrosafe-es réteg, és ez már megfogja védeni a mintát a normál gyantától. A két réteg között simára kell csiszolni az egészet, hogy leszedjük a kilógó üvegszálakat, amik eltartanák a következő réteg paplant a mostanitól.
Annyit még hozzá fűznék, hogy erre a darabra, egy rétegre, elhasználtunk, egy kiló gyantát, tehát minden réteghez kb 1 kg gyantára lesz szükség.
Már megvettem a hiányzó gyantát, jöhet a következő réteg.

Fent van a második réteg. Az a baj, hogy marha hideg van a pincében, és én is fázok, meg a gyanta is. A második réteg majdnem 4 napig kötött. Elég lassú nagymama... :o) Szorult alá némi levegő is, azt majd javítani kell. Teszek fel képet.






































Ez a második réteg. Ezt már teljesen egyedül csináltam. Tele is lett levegő buborékokkal....





































Na ilyenekkel..... :o((( Ezeket mind kicsiszolni, és üvegpaplannal, meg gyantával javítani kell.





































Na így e!  Aztán ez egészet összecsiszolni. És még csiszolni, csiszolni, csiszolni. Mert a felület finoman fogalmazva nem sima. Leginkább a jégbordás úthoz lehet hasonlítani, hogy stílszerű legyek. És ezeket el kell tüntetni, hogy amikor már a sárvédőt csinálom, akkor majd könnyebb legyen leszedni róla.





































Hogy bírjam agyilag a rengeteg csiszolást, néha rárakom a motorra. Így tartom a lelket magamban. Az alápakolás miatt nem sikerül rendesen a helyére tenni, még mennie kell előre, stb, de azért így is ad egy fénysugarat az alagútba.... :o)
Ha minden hibát kijavítottam, akkor be kell kenni 3-4 réteg forma leválasztó pasztával, ami eltömíti a lecsiszolt üvegszálak helyén maradt pórusokat. Mert ha ezekbe be tud folyni a gyanta, akkor ember nem szedi szét a formát és a kész darabot.
ÉS AKKOR MOST MÁR A SÁRVÉDŐ JÖN!!!!