....avagy mit mondanak magukról a Csillagok

A csillagok mágikus jelentéssel bíró, mindenhol jelenlévő szimbólumok. De ha egy kicsit is megvizsgáljuk az ikonográfiájukat, érthetővé válik, hogy vajmi kevés közük van az igaziakhoz. Az emberek már régen is megpróbálták ábrázolni a csillagokat, hiszen nem volt senki aki pontosan meg tudta volna határozni, hogy is néz ki egy csillag. Mivel gyakorlatban a csillagok koncentrikus energiagömbök, nehéz lenne ábrázolni, marad a művészi kivitelezés. 

Még manapság is amikor ismerjük őket, a régi jelképek szerint jelenik meg képzeletünkben, és tetováltatjuk, vagy hordjuk hátsó felvarróként J őket. A csillagokat általában csúcsaik számával különböztetjük meg, de nagy fontossággal bírnak rájuk ruházott tulajdonságaik is.

De nézzük néhány ismertebb csillagot .

A Pentalfa vagy más néven Pentagramma:

A legismertebb, legtöbbet ábrázolt és használt csillag. Kezdetben ez az ötágú megjelenítés nem a csillag ábrázolására használták, hanem az egyiptomi Horusz isten jelképe volt. Csak később, Phitagorasz, görög filozófus, matematikus nevezte el pentagrammának. Minekután a vizsgálódás alatt megalkotta az aranymetszés szabályát, és mindenféle méricskélést csinált vele, meg egy csomó mindent mást is, de nem is ez a lényeg. Az ötágú csillag jelképe rendkívüli népszerű lett az ókori Római Birodalomban, és az életerő szimbólumaként tisztelték. Népszerűsége több okra is visszavezethető. Főleg a geometriai tulajdonságai (1,618, az aranymetszés szorzó száma), vagy hogy az emberi test berajzolható egy szabályos csillagba (Agrippa), amit leginkább Leonardo Da Vinci ábrázolásában ismerhetünk. Több más tulajdonsággal is felruházták: a természetet megszelídítő emberi akarattal, vagy az isteni, nem földi dolgok megismerésének kulcsának jelképeként.   

De az igazi áttörés a XVI. században, a szabadkőművesség hozta meg, és szimbólumként való használata. A szabad gondolkodás, az intellektusban megnyilvánuló isteni fény jelképe lett. Aztán a történelem során, egészen napjainkig, sok nép és sok vallás tudta és fogadta be magáénak.

Más csillagok: 

A négyágú például a francia Capeting-ház jelképe, illetve az abszolútum jelképe. Az abszolútum az idealista filozófia által elképzelt, mindentől független, a létezőt önmagában megtestesítő és azt létrehozó örök, tökéletes és változatlan szubjektum. Szóval egy kicsit sokat gondol magáról. J

Ide kapcsolódik a nyolcágú is, megegyező geometriai szerkesztésük miatt.

Ami mégis megkülönbözteti minden csillagtól, az-az igazi jelentése. Megjelenése a sumér kor leáldozására tehető. Ekkor az Eufrátesz-Tigris folyók területén megszületik az új Istennő, kinek neve: Vénusz, jele a nyolcágú csillag.

A kereszténységben Szűz Mária jelképe. Az újjászületés csillaga. Az utazok állandó támpontja. Nevezték még „Isharnak”, vagy „Astartnak”. Többször feltűnt a Templomos Lovagok jelképeként is, de megtalálható az északi kultúrákban, mint a gonosz elleni szimbólum.

De egy kis tudomány. A Hold után a legfényesebb égitest az éjszakai égbolton. Mivel a Vénusz közelebb van a Naphoz, mint a Föld, ezért nagyjából a Nappal egy irányban látszik, így vagy pár órával a Nap után nyugszik, vagy pár órával előtte kel. Ezért hívják Esthajnalcsillagnak.

Mit is mondhatnék, szerencsés csillagzatot választottunk. J

A hatágú, úgynevezett Dávid csillag, a zsidóság, mint Izrael állam jelképeként vonult be a köztudatba. A két egymásra fordított háromszög alkotta szimbólumot már az ősi hinduk is használták. Valódi eredetéről nem sokat tudunk, inkább pajzsként tekinthetünk rá, mely alakzatot Dávid is használt Góliát ellen. Alapjába véve itt is előbukkan az élet, mivel Sephirotnak, az Élet Fájának stilizált megjelenítése.

A hétágú a középkori Európában a hét bolygó, a hét isteni tulajdonság, a horoszkóp, illetve csillagászati összefüggések szimbólumaként használták. De ezt is mint a legtöbb pozitív csillagot, számos nemzet vette fel zászlajára.

Illetve vannak az összetettebb csillagok mint például a  kilencágú csillag (enneagramma).

Úgy tartják hogy az alakzat ősi eredetű, lehetséges, hogy a szúfiktól (egy filozófiai és világképi irányzat) ered. A modern korban G. I. Gurdjieff (görög-örmény misztikus és spirituális tanító) használta először. Gurdjieff az alapvető univerzális kozmikus törvényekről szóló tanításaiban használta, de nem közölte, honnan származik eredetileg az alakzat, csak annyit tudhatunk meg tőle, hogy titkos társaságok jelképe volt. Az alakzatot ma különféle tanítási rendszerekben használják.

 De itt van a tízeneggyágú (endecagramma), vagy az ide sorolható, a fejére fordított, ötágú csillag, amit úgy tartanak, rosszat jelentenek.

Természetesen még sok csillagról írhatnék, de akkor abból könyv lenne, plusz, amikor beleástam magam a történetbe, egy-egy csillagról egy kisebb litániát írhattam volna. Itt jegyezném meg, hogy érdemes, nagyon sokrétű téma, csak ajánlani tudom. Így vagy úgy, a csillagok kísérnek útjainkon, és határozzák meg sorsunkat, és persze megmaradnak csodálatnak méltónak.

Remélem felkeltettem az érdeklődéseteket, hamár csillagos csapat vagyunk.

Born to Be Star By Gilányi Izzy Roland Sgt.at Arms